Diagnózis lesz az internetfüggőség 2012-ben?


Forrás:www.diagnozis.hu

A gyermekek és a tinédzserek egy bizonyos köre nagyobb valószínűséggel válik internetfüggővé, mint a többi kortársa, és egy új tanulmány szerint az internetfüggőség sokkal könnyebben bekövetkezik, ha a gyermekek depressziósak, ellenséges érzelműek, figyelemhiányos hiperaktív zavarban (ADHD), vagy szociális fóbiában szenvednek.
Azok a tinédzserek, akik az internetet olyan sokat használják, hogy az mindennapi tevékenységük elvégzését és a döntéshozási képességüket is megzavarja, már internetfüggővé válthattak.
Habár az internetfüggőség egyelőre még nem vált hivatalos orvosi diagnózissá, potenciális egészségügyi probléma kialakulásának jele lehet, ha a gyermek, vagy a tinédzser az internetet olyan sokáig használja videójátékozásra, vagy más egyéb célokra, hogy az interferál a mindennapi tevékenységével és a döntéshozási képességével.
Jelenleg már megfontolás alatt van, hogy a Mentális Rendellenességek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének 2012. évi kiadásában – a kézikönyv a mentális betegségek bibliája, az Amerika Pszichiátriai Társaság jelenteti meg – már szerepelni fog az internetfüggőség, mint diagnosztizálható betegség!
Korábban lefolytatott kutatások szerint a serdülőkorú fiatalok 1.4-17.9 %-a már internetfüggő, ez a százalékos arány azonban magasabb a keleti nemzeteknél (Ázsia), mint a nyugatiaknál – ezt egy nemrég publikált tanulmány állapítja meg. A tanulmány a Gyermek- és Pubertás Orvostudományi Archívumban, Amerika egyik legrégebbi, 1911. óta létező havi szakfolyóiratában jelent meg.
A 2.293 fős, hetedik osztályos taiwani tanulók bevonásával elvégzett kutatások eredménye azt mutatja, hogy 10.8 %-uk vált internetfüggővé, mégpedig az internetfüggőség mérőskáláján igen magas eredménnyel. Ugyan az internetfüggőség meghatározása eltérő, de általánosan az alábbi tüneteket foglalja magában: az eltervezettnél jóval több idő eltöltése internetezéssel, az internethasználat csökkentésére való kptelenség, belefeledkezés az online tevékenységbe, valamint az internethasználat csökkentésével járó tünetek, amelyek akkor jelennek meg, ha valaki pár napig nincs „online”, mint pl. a nyugtalanság, az unatkozás, vagy az ingerlékenység.
A taiwani Kaohsiung Orvosi Egyetemi Kórház kutatói két évig követték nyomon az ifjoncokat, és úgy találták, hogy a figyelemhiányos hiperaktív zavar (ADHD) és az ellenséges magatartás általában a gyerekek internetfüggőségével jár együtt. A lányoknál – a fiúknál nem – az internetfüggőséggel együtt jár még a depresszió és a szociális fóbia kialakulása is.
A fiúknál nagyobb az internetfüggőség kialakulásának kockázata, mint a lányoknál, valamint azoknál a gyermekeknél is, akik heti 20 óránál többet használják az internetet, vagy mindennap használják, vagy online játékokat játszanak rajta, nagyobb a függőség kialakulásának kockázata.
Ezek a következtetések nem meglepőek – közölte Michael Gilbert, a Dél-Kalifornai Egyetem Digitális Jövő Központja Annenberg Kommunikációs Isklájának senior partnere.
„A tanulmány jelzése, miszerint a gyerekek, akik hiperaktívak, vagy figyelemhiányos hiperaktív zavarban (ADHD) szenvednek, mind úgy találják, hogy a Web mint egyfajta levezető eszköz, számukra tökéletes érzést nyújt, - egyáltalán nem meglepő, mondja Mr. Gilbert, mivel ezek a gyerekek már szinte sóvárognak a gyorsütemű videojátékok és az interaktív közösségi hálózatok állandó stimulációja után”.
A depressziós gyermekek, vagy a szociális problémákkal küszködő gyermekek szintén úgy fordulnak az internethez, mint egy terápiás eszközhöz – teszi hozzá Mr. Gilbert, aki egyébként nem vett részt a taiwani kutatómunkában. „Felvehetik egy avatar (istenség), vagy más személy identitását és kapcsolatba léphetnek más gyermekekkel, akik hasonló problémákkal és társadalmi hiányosságokkal küzdenek. Ezekben a szerepekben nem kell konvencionális társadalmi módon funkcionálniuk.”
És miközben Mr. Gilbert egyáltalán nincs meglepve a kutatás eredményén – munkája során rendszeresen tanulmányozza az ernet és a mobil telefonok használatának családi kapcsolatokra gyakorolt hatását -, hangsúlyozza, nagyon fontos, hogy ez a jelenség megkapja az őt megillető figyelmet.
„Egyáltalán nem érzem úgy, ha egy terapeutával beszélgetek, hogy ők valóban megértenék az internetfüggőség koncepcióját. A terapeuták, ha internetfüggőségről beszélünk, inkább a pornográf oldalak látogatására, vagy a játékoldalak használatára gondolnak, de maga az internetfüggőség még mindig nem teljesen értett dolog a terapeuták közösségében.” – mondja Mr. Gilbert.
Mit tehetnek a szülők, az orvosok és tanítók?
Az internetfüggőség Amerikában talán még nem olyan elterjedt – vagy csak kevésbé felismert -, mint az ázsiai országokban. 2008-ban például egy kínai kutatás azt mutatta ki, hogy több, mint 4 millió tinédzser tölt naponta 6 óránál többet „online”.
De ha a kockázatnak kitett gyermekek – mint pl. azok, akiket a taiwani kutatásba bevontak – számukra elegendő időn keresztül vannak kitéve az internet hatásának anélkül, hogy ezt báriis figyelné, az internetfüggőség igen gyorsan az egyik legkrónikusabb gyermekkori betegséggé válhat Amerikában – állapítja meg Dr. Dimitri A. Christakis, a Seattle-i Gyermek Egészségügyi, Viselkedési és Fejlesztési Központjának orvos munkatársa.
A mi kultúránk praktikusan szinte felhatalmaz rá, hogy online töltsük az időnket, hiszen a kávé shopok Wi-Fi kapcsolatai, a BlackBerry-k és az iPhonok csaknem mindenhol lehetővé teszik az internethez való csatlakozást – mondja Dr. Christakis. „Ez olyan, mintha mi felhatalmazást adtunk volna rá, hogy mindenki megigyon naponta két üveg sört, vagy pedig mindenki vegyen részt szerencsejátékokban naponta legalább egy óráig.”
A fiatalabb generáció internetfüggősége gyakran nem is kerül napvilágra, mivel a szülők és a felnőttek maguk is használják a Webet és bizony többet, mint amennyit kellene. Mivel a serdülők nem igazán könnyen tudják elkerülni a PC használatot, a függőség kezeléséhez nem elegendő, ha egy ideig távol tartjuk őket az internettől – mondja Dr. Christas. A szülőknek, az oktatóknak és az orvos szakembereknek azonosítaniuk kell a magas kockázatnak kitett gyermekeket már idejekorán és figyelniük kell internethasználatukat, annak érdekében, hogy problémás viselkedésük kialakulását megakadályozzák.
Az internetezéssel töltött időt szintén figyelni kell, különösen azon gyermekek esetében, akik az internetfüggőség kialakulása szempontjából magasabb kockázatnak vannak kitéve, mivel depressziósak, ADHD betegségben, vagy pedig egyéb társadalmi kommunikációs zavarokban szenvednek – állapítja meg Dr. Christakis.
„Soha nem szabad egy gyermeknek azt mondani, hogy használd az internetet úgy, ahogyan csak szeretnéd, ugyanúgy, ahogy egy alkoholistának sem lehet soha azt mondani, hogy kezdjen el újra inni. Szükséges, hogy a szülők végiggondolják, az internethasználat, vagy az online játékok mely típusai azok, amelyek különösen hajlamosítanak az internetfüggőség kialakulására. Azok a gyermekek, akiknek meg van engedve a folyamatos, „real-time” visszacsatolás, különösen annak téve a függőség kialakulása kockázatának.”
Mr. Gilbert még hozzáteszi, hogy a családoknak iparkodniuk kell, hogy az internethasználatot az otthoni családi életük egészséges részévé tegyék. A személyi számítógép olyan családi közösségi térben való elhelyezése, mint pl. az előszoba, az internetet beintegrálhatja a normális családi életbe, mégpedig sokkal inkább, mintha valakinek el kellene különülnie és titokban használnia a számítógépet és az internetet.
A tanároknak és az egészségügyi szakembereknek szintén komolyan kell venniük az internetfüggőség kialakulásának potenciálját – fogalmazza meg véleményét Dr. Christakis, aki a kutatásról szóló tanulmány megjelenésekor társszerzője volt a téma vezércikkének is. „Szándékunk ezzel nem az, hogy vészmadarak legyünk, hanem sokkal inkább az, hogy felhívjuk a gyermekorvosok figyelmét arra, hogy mi az, ami az Egyesült Államokban a 21. század fő egészségi problémájává válhat.” – írta Dr. Christakis a vezércikkében.